Az egyéni vállalkozók körében nagy népszerűségnek örvend a KATA adózási forma, hiszen ez egy nagyon egyszerű és alacsony fizetési kötelezettséggel járó adózási mód.

Ebből kifolyólag nagyon csábító lehet a magánszemélyek számára, azonban vannak buktatói, amire elsőre nem feltétlenül gondolnak az abban érintettek.

Az egyik buktató a várható nyugdíj összege, mely nagyban függ a megszerzett szolgálati idő hosszától. Ez a KATA-sok esetében többszörösen összetett probléma.

A szolgálati időt két dolgot határozza meg, amit érdemes szem előtt tartanunk a KATA nyugdíj összegének számításakor.

Az egyik a nyugdíjjogosultság, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor – ami jelenleg 65 év – rendelkezünk-e legalább 20 év szolgálati idővel – ami teljes nyugdíjra ad jogosultságot-, vagy minimum 15 év szolgálati idővel, hogy résznyugdíjat kapjunk.

A másik pedig az induló nyugdíj összege.

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől függ. Fontos tudni, hogy a nyugdíjtörvény pontosan meghatározza, hogy a szolgálati idő számától függően az átlagkereset hány százalékára leszünk jogusultak nyugdíjasként. Minél magasabb a szolgálati időnk, annál magasabb nyugdíjra számíthatunk.

Mivel a KATA-sok az őket terhelő adó- és járulék terheket egy összegben fizetik meg havonta, ezért egy generált nyugdíjjárulék alap tartozik a havonta befizetett adójukhoz. Ami pedig a szolgálati időt illeti, a törvény kimondja, hogy csak azok az évek számítanak teljes évnek a szolgálati idő számításakor, amelyek alatt a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető keresetünk legalább az akkori minimálbér összege volt. Ha ennél kevesebbet kerestünk, akkor a szolgálati idő is arányosan kevesebb. Ezek alapján erre számíthatnak jelenleg a KATA-s vállalkozók:

Vállalkozói státusz Havi KATA adó összege Nyugdíjjárulék alap Szolgálati év szorzója
Mellékállású 25 000 Ft nem számít bele nem számít bele
Főállású / normál adózású 50 000 Ft 108 000 Ft 0,54
Főállású / emelt összegű
adózást választó
75 000 Ft 179 000 Ft 0,9

A fenti táblából két dolog világosan látszik:

  • annak a főállású kisadózónak, aki a normál adó (havi 50 ezer Ft) megfizetését vállalja, sokkal többet kell majd dolgoznia ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhasson, ráadásul még a szolgálati ideje is jóval kevesebb lesz
  • az a KATA-s vállalkozó, aki hajlandó magasabb összegű adót fizetni, a szolgálati idő és az átlagkereset szempontjából a normál KATA-s vállalkozóhoz képest ugyan jobban jár, de – köszönhetően a minimálbér 2022. évi jelentős emelésének – a szolgálati idő szempontjából még így sem számítanak majd teljes napoknak az általa keresőtevékenységgel végzett napjai.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Kormányzat előirányozta a minimálbér jelentős emelését, amely ha megvalósul, akkor a magasabb összegű KATA adót fizető vállalkozók is hátrányba kerülhetnek. Pl. egy bruttó 200 ezer Ft-os minimálbér esetén már nekik is csak 0,85 évnek számít majd egy vállalkozói év, hacsak a generált nyugdíjjárulékalapot a törvényhozó nem emeli fel kellően. A normál adózást választók esetében pedig még nagyobb lesz a hátrány a szolgálati idő megszerzésében.

A KATA-s vállalkozóknak jelenleg több pénz marad a zsebében, de a nyugdíjba vonulást követően sajnos ők jelentős életszínvonal csökkenéssel kell, hogy számoljanak. Számukra létkérdés a nyugdíj-előtakarékosság.

Elengedhetetlen, hogy tudatosan készüljön a nyugdíjas éveire valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással. Használja ki azt a lehetőségét, amit a kedvező adózás nyújt számára, és gondoskodjon a nyugdíjas éveiről rendszeres megtakarítással.

Amit a KATA-s vállalkozók megspórolnak az aktív éveik alatt, annak egy részét mindenképp félre kellene tenniük a nyugdíjukra valamely nyugdíj-előtakarékossági forma keretében.

Az önkéntes nyugdíjpénztárban egy saját névre szóló számlán gyűjtjük a pénzünket, és ezzel csökkenthetjük az állami nyugdíj összegétől való függést időskorunkban.

Számolja ki várható megtakarítását   Gondoskodjon jövőjéről már ma!

A cikk frissítve: 2022. február 24.